Tudnak-e úszni a szárazföldi dinoszauruszok?

Sok éven át azt hitték, hogy a dinoszauruszok azokkizárólag szárazföldi állatok. A közelmúltban azonban egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezen ősi lények egy része szárazföldön és vízben is élhet, mint egyes modern állatok. Különösen egyes dinoszauruszok csontvázának jellemzői arra utalnak, hogy az evolúció vízre formálta testüket. Ez vitákhoz vezetett a paleontológusok között, mivel nem mindenki ért egyet azzal, hogy a dinoszauruszok egy része valamilyen mértékben "félig vízi" lehetett. Azonban a közelmúltban végzett tanulmány a 68 millió éves Natovenator polydontus dinoszauruszról, amely a Velociraptor fogas rokona, támpontot adott.

A dinoszaurusz natovenátor vízi lehet

A tartalom

• 1 Nathovenator - fogas vadász
• 2 A dinoszaurusz csontvázát úszásra alkalmazták
• 3 Milyen más dinoszauruszok tudnak úszni?
• 4 Korai még következtetéseket levonni az úszó dinoszauruszokról?

Nathovenator - fogas vadász

Először fedezték fel a Natovenator fosszíliákata 2008-as koreai-mongol nemzetközi expedíció során. A fosszilis állat csontjait a Baruungoyot Formációban találták meg, amely a kréta időszakhoz tartozik (145-66 millió évvel ezelőtt). Khermiin Tsav sziklái közül emelkedtek ki, egy dél-mongóliai szikla. Mint kiderült, életkoruk megközelítőleg 68-75 millió év volt.

Ahogy a paleontológusok lekapartákegy extra kő kövületei, egy tökéletesen megőrzött dinoszaurusz-csontváz rajzolódott ki. Az állat kis méretű volt, megközelítőleg egy tőkés récéhez hasonló, testhossza átlagosan 57-62 cm. A dinoszaurusznak hosszú lúdnyakja és hosszúkás állkapcsa volt, amely madár csőrére emlékeztetett. Belül sok kis fog volt.

Natovinator dinoszaurusz koponya libaszerű állkapcsokkal

A fogak száma és alakja jelezhetihogy az állat rovarokkal táplálkozott vagy halat fogott. A natovenator másik érdekes tulajdonsága, amellyel egyetlen ismert dinoszaurusz sem rendelkezik, a nagy, hosszúkás orrlyukai. A koponya szemgödrei meglehetősen nagyok, ami a fotón jól látható.

A natovenátor mellső végtagjai szerinttudósok, békalábokhoz hasonlítanak. Az ujjak arányai hasonlóak egy másik dinoszauruszéhoz, a Halszkaraptorhoz, amely feltehetően szintén vízi volt. Erről a lényről azonban nagyon kevés információ áll rendelkezésre, mivel csontváza rosszul megőrzött.

Így nézett ki a Halskaraptor dinoszaurusz

A dinoszaurusz csontvázát úszásra alakították ki

A dinoszauruszok közvetlen élő leszármazottaimadarak. És tudjuk, hogy egyes fajaik a víztestek partjainál vagy akár azon túl is élnek. Az ilyen madarak kiváló úszók, és még a víz alatt is merülnek. Ezek azonban csak egy ága a dinoszauruszok családfájának. Ezért rájuk nézve még mindig lehetetlen következtetéseket levonni egyes dinoszauruszok úszásra való alkalmasságáról, szilárdabb bizonyítékokra van szükség, például a csontváz szerkezeti jellemzőire.

Ezek közé tartozik a helyborda. A legtöbb szárazföldi lényben a bordák körülbelül 90 fokos szögben kapcsolódnak a gerinchez. Ez alól kivételt képeznek a modern búvármadarak, például a pingvinek és a kormoránok. Bordáik enyhén lefelé dőlnek, vagyis a bordák végei a farok felé irányulnak. Úgy gondolják, hogy ez a tulajdonság segít a madaraknak átúszni a vízen, mivel csökkenti a légellenállást.

A natovenator csontvázának felépítése hasonló a modern vízimadarak csontvázához

A natovenator fosszíliákról készült közelmúltbeli tanulmány,amelyek között jól megőrzött mellkasi csontok is voltak, kimutatta, hogy ez a dinoszaurusz is alkalmazkodott a vízben úszáshoz, mint a fent említett madarak. A munka szerzői a Communications Biology folyóiratban számoltak be erről. Ez az első alkalom, hogy ezt a tulajdonságot nem madár dinoszauruszban találták meg.

Milyen más dinoszauruszok tudnak úszni?

Az elmúlt évtizedben a tudósok azzá váltakgyanítani, hogy a dinoszauruszok legalább egy csoportja közeli rokonságban áll a vízzel, a spinoszauruszok. Erről a fajról és eredetéről itt olvashat bővebben. Anatómiai és kémiai bizonyítékok arra utalnak, hogy a spinosaurusok időnként halásztak. Egyes tanulmányok még azt is állítják, hogy a legnagyobb Spinosaurus egy "folyami szörny" volt, amely idejének nagy részét a vízben töltötte.

Igaz, ezeket az állításokat később vitatták, különösen az eLife folyóiratban nemrég megjelent tanulmány kimutatta, hogy ez az állat inkább lesből vadászott, mintsem halért úszott.

Állítólag a spinosauruszok képesek a víz alatt horgászni

Ami a fent említett halskaraptort illeti,Mongóliában megkövesedett, a dinoszauruszok egy alcsoportjába tartozott, amelyeket dromaeosaurusoknak neveznek. A Velociraptorok is ebbe az alcsoportba tartoznak. A tudósoknak sikerült kideríteniük, hogy Halskaraptornak is hosszú libanyaka volt. Az idegek számára lyukaktól hemzsegő koponyája pedig azt jelzi, hogy az állat kiváló tapintóérzékkel rendelkezett, hasonlóan a modern krokodilokhoz. Utóbbiakról ismert, hogy képesek érzékelni a zsákmány mozgását a vízben.

A tudósok szerint a Halskaraptor voltegy félig vízi úszó, például a modern liba vagy kacsa. Ezzel azonban nem mindenki ért egyet, hiszen nincs láda, amely nélkül nem lehet pontos következtetéseket levonni. De mivel a natovenator közeli rokona volt a halskaraptornak, most a tudósok következtetéseket vonhatnak le a szerkezetére vonatkozóan. Valószínűleg a mellkasa olyan áramvonalas volt, mint a vízimadaráé és a natovenatoré.

A pingvinek a natovenatorral ellentétben sűrű csontokkal rendelkeznek

Túl korai még következtetéseket levonni az úszó dinoszauruszokról?

Modern állatok, amelyek maguk kapják meg a táplálékotvíz alatti, általában sűrű csontozatúak. Ez különösen vonatkozik a pingvinekre és még a vízilovakra is. Úgy tartják, hogy a sűrű csontok ballasztként szolgálnak, hogy segítsék a merülést. A Halskaraptornak azonban üreges csontjai voltak, ellentétben "unokatestvérével", Baryonyximellel. A tudósok egyelőre nem tudják megmondani, mihez kapcsolódik.

Feltétlenül iratkozz fel a YANDEX.ZEN CSATORNÁRA, ahol igazán izgalmas és izgalmas anyagok várnak rád.

Nyilván azért, hogy véget vessünk a kérdésnekA dinoszauruszok úszási és merülési képessége további kutatást igényel. De mindenesetre az már világos, hogy a Natovenator és a Halskaraptor más evolúciós utat járt be, eltérve legközelebbi rokonaiktól. Ez újabb emlékeztetőül szolgál, hogy még a közeli rokon fajok is gyakran egészen másképp fejlődtek.