Az Antarktisz a legkevésbé tanulmányozott szárazföldegy bolygó, amelyre több rekordot egyszerre biztosítanak. Tehát az Antarktiszon fúj a legerősebb szél a bolygón, ott rögzítették a legalacsonyabb hőmérsékletet - 89 fok nulla alatti, és ezen a helyen a Föld legnagyobb krátere is. Annak ellenére, hogy a rekordszintű szárazföld felszínét több millió évig jég és hó borította, a tudósok meg tudták mutatni a virágzó Antarktisz megjelenését a múltban.
Mi van az Antarktisz jég alatt?
Az Antarktiszi jéglap annyira nehéz, hogya bolygó leghidegebb kontinensének felszíne a jég és a hó súlya alatt majdnem 500 méterre hajlott. Mégis: az Antarktisz jéglapja a Föld összes jégének 90% -át tárolja! Manapság a bolygó leghidegebb szárazföldje fokozatosan felfedi titkait a világ számára: a globális felmelegedés eredményeként a felszíne fokozatosan ki van téve, felfedve a világ számára még fel nem fedezett és rejtélyes területeket.
Az egyik legérdekesebb felfedezés volta völgy felfedezése a madárgleccser alatt. Jelenleg a völgyet tekintik a kontinensen belüli legmélyebb pontjának, mivel egyedülálló hely található 2780 méter mélységben.
Érdekelni fogja: A tudósok felfedték egy titokzatos lyuk titkait Antarktiszon
A Vostok-tó, az azonos neve mellett találhatóAntarktiszi állomás, amely jelenleg 4000 méteres jégvastagság alatt található. A tudósok úgy vélik, hogy annak ellenére, hogy a tó víz óriási nyomása megközelítőleg 300 atmoszféra, a valóban egyedi tulajdonságokkal rendelkező szervezetek élhetnek ebben a tóban. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a Vostok-tó évek óta el van távolítva a külvilágtól, a helyi fauna radikálisan eltérhet a már vizsgáltól.
Milyen volt az Antarktisz a múltban?
Annak ellenére, hogy Antarktisz jelenleg vanszinte teljes egészében jeges sivatagot képvisel, a szárazföld éghajlata nem mindig volt ilyen. A helyzet az, hogy Antarktisz egykor a meleg és párás éghajlatú Gondwana óriási szárazföldjének része volt. A múlt Antarktiszát esőerdők borították, bár annak déli részén néha meglehetősen hideg volt, és néha hó is esett. A mezozói faunát szintén jól képviselték, mint néhány dinoszaurusz, ősi madár és emlős. Tehát az antarktiszi dinoszauruszok egyik első lelete a cryolophosaurus volt, amelynek hossza elérte a 8 métert. Annak érdekében, hogy egy ókori szörny maradványait sok kilométernyi jégből kinyerjék, a kutatóknak először fel kellett felrobbantani a fagyasztott dinoszauruszot dinamittal, és csak ezt követően gyűjtötték össze a kriozofoszurusz szétszórt részeit a hegy lejtőin.
Mi történik, ha az Antarktisz jég megolvad?
A kutatók úgy vélik, hogy ha mindenaz Antarktiszon koncentrált jég teljesen megolvad, bolygónk tengerszintje kb. 60 méterrel emelkedik. Egy ilyen kataklizma eredményeként számos nagyváros veszélyezteti a víz alá kerülést, ideértve London, New York, Szentpétervár és Sydney. Ezen túlmenően az európai part menti országok egy része, például Hollandia és Dánia szintén víz alá kerül. Maga az Antarktisz jelentős területi veszteségeket szenved: a kontinens nyugati része sok szigetvilágká alakul át, és az ősi szárazföld teljesen új térképét fogja képezni.
A hivatalos adatok szerint az Antarktiszona félsziget már meg van jelölve a tundra zóna megjelenésével. A tudósok úgy vélik, hogy a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedése miatt a fák hamarosan növekedni kezdenek a szárazföldön, és az állatvilág képviselőinek száma csak napról napra növekszik.