A gorillák ugyanúgy kockázatot vállalnak, mint az emberek

Általános szabály, hogy az emberek tetteikben megmutatkoznakracionalitás. Vagyis ha egy személynek két lehetőség közül kell választania, akkor mindig megpróbálja a számára jövedelmezőbbet választani. Például, ha valaki az interneten szeretne vásárolni valamilyen terméket, akkor minden bizonnyal ott rendeli meg, ahol az ár alacsonyabb (ha más feltételek azonosak). De a racionalitás nem mindig jelenik meg. Néha az emberek kockázatot vállalnak. Például pénzre játszanak abban a reményben, hogy nagy összeget tudnak majd nyerni. Kiderült, hogy ez a viselkedés nem csak az emberekre jellemző. A gorillák és az orangutánok is képesek kockázatot vállalni, mint az emberek. Erről számoltak be a Neuchâteli Egyetem tudósai nemrégiben végzett tanulmányában.

A gorillák és az orangutánok úgy kockáztathatnak, mint a szerencsejátékosok

Hogyan fedezték fel a tudósok a majmok kockázatos viselkedését

A Neuchâteli Egyetem alkalmazottaimeglehetősen egyszerű, de egyben érdekes kísérlet. Hagyták, hogy a gorillák válasszanak ki egyet a két tál közül, amelyekben a finomság volt. Az egyik tálban mindig volt csemege, ráadásul ugyanannyi mennyiségben. Vagyis a majmok tudták, hogy ha ezt a tálat választják, biztosan kapnak csemegét, de nem nagy mennyiségben.

A gorillák kockázatosabbak, mint az orangutánok

A második tálban egyáltalán nem volt csemege, vagy aznagy számban voltak. Vagyis ezt választva a majmok megértették, mit kockáztatnak. A PLoS ONE kiadványban megjelent munka szerzői szerint a gorillák és az orangutánok időről időre „megbízhatatlan” tálat választottak. Ráadásul minél éhesebbek voltak, annál gyakrabban kockáztattak. Így az éhség kockázatvállalásra kényszerítette őket, hogy több élelemhez jussanak, ha persze szerencséjük volt. Ráadásul a szerzők szerint az orangutánok általában kockázatosabbak voltak, mint a gorillák. Az orangutánokat egyébként a legintelligensebb majmoknak tartják, vagyis okosabbak, mint a gorillák.

A majmok olyanok, mint a szerencsejátékosok?

A második kísérletben a tudósok úgy döntöttek, hogy bonyolítjákfeladat. Továbbra is a „megbízható” csemegetálat használták, és lehetőséget adtak a kockázatvállalásra is. Ha a majmok a kockázatot választották, akkor több egyforma tálat kaptak, amelyek közül választhattak, az egyikben finomság volt. Vagyis a nyeremény maguktól a majmoktól függött, vagy inkább attól, hogy melyik tálra mutattak. A kísérletet két részre osztották.

Az első részben a majmok veszélyben fogadtakannyi csemege, amennyi a "megbízható" tálban volt. Tehát nem volt értelme kockáztatni. A kísérlet második részében a majmok megértették, hogy kockázat esetén sokkal több finomságot kaphatnak, mint amennyi a „biztonságos tálban” van.

A majmok csak akkor vállaltak kockázatot, ha volt értelme.

Mivel nem nehéz kitalálni, a majmok kockáztattakha lehetőségük lenne több élelemhez jutni. Vagyis nem kockáztattak, amikor nem volt értelme. Ám amikor lehetőség nyílt több élelem beszerzésére, kockáztattak, annak ellenére, hogy a második kísérletben sokkal kisebb volt a szerencse esélye, mint az elsőben, és ezzel a majmok is tisztában voltak.

Miért vállalnak kockázatot a majmok?

Gondolkoztál már azon, hogy miért az emberekkockázat? A kérdés nem csak a szerencsejátékokra, a lottókra vagy a nyereményjátékokra vonatkozik. Az emberek gyakran vállalnak hasonló kockázatokat az üzleti életben, sőt a mindennapi életben is. A tudósok a mai napig nem tudnak egyértelmű választ adni erre a kérdésre. Ma már azonban biztosan állíthatjuk, hogy a kockázatvállalási hajlandóság már az ember megjelenése előtt kialakult. Amint a kísérletből láthatjuk, a gorillák és az orangutánok viselkedése hasonlít a szerencsejátékosok viselkedésére.

De miért kerülik a majmok kockázatot?Nyilvánvalóan fontos szerepet játszanak ebben bizonyos mechanizmusok, amelyek befolyásolják a választás pszichológiáját. De hogyan segít ez a főemlősöknek a természetben, mert az állatokat első pillantásra sokkal helyesebb, ha racionális megközelítést választanak. Például menj arra a fára, ahol mindig vannak gyümölcsök, és ne kockáztass.

Őseink már az ember előtt fejlesztették ki a kockázatvállalást.

Valójában a kockázat minőség is lehet,ami a túléléshez szükséges, különösen a magas intelligenciával rendelkező állatok esetében. Például egy olyan fához menni, ahol mindig vannak gyümölcsök, szintén kockázatos, mert az út során ragadozókkal találkozhatunk. A biztonság érdekében őseinknek egy fán kellett ülniük, és soha nem másztak le. Ugyanez vonatkozik a modern emberekre is.

Sok cselekedetünk, amit még csak nem iskockázatot gondolunk. Például autóval utazni vagy repülőgépen repülni. A kockázatvállalási hajlandóság nélkül tetteinket megbénítaná a félelem. Ezért egyes tudósok úgy vélik, hogy a kockázat egyáltalán nem az egyéni pszichológia hibája, azaz „hiba”, hanem egyszerűen egy jellemző.

Feltétlenül iratkozz fel a YANDEX.ZEN CSATORNÁRA, ahol igazán izgalmas és izgalmas anyagok várnak rád.

Nyilvánvaló, hogy néhány emberben van kockázatvállalásvalamiért hipertrófiás. De itt szem előtt kell tartani, hogy különféle tényezők befolyásolják egy személy kockázatosságát. Egyes jelentések szerint még a Toxoplasma baktériumok is kockázati étvágyat okoznak. Nemrég beszámoltunk arról, hogy a toxoplazmózis hatással lehet az állatok és az emberek viselkedésére.